Az első kutyakiállításokat az 1800-as évek közepén rendezték Európában. A bemutatók sikere, imádata máig töretlen, de természetesen mind felépítésében, mind jellegében, mind szerepében sokat változott azóta. A mai kor kutyakiállítása hobby, üzlet, szórakozás, vérremenő verseny. Hogy számunkra mit jelent, melyik oldalát fogadjuk el, csak rajtunk múlik. Ha jó irányból közelítjük meg, egy nagyon kellemes időtöltés lehet, kikapcsolódás és ami a legfontosabb: kutyánkkal együtt élhetjük át. Változó, hogy egy kutya mennyire kedveli a kiállításokat, ez nagyban függ természetétől és természetesen attól, mi mennyire tudjuk megkedveltetni vele. A kiállításokon sokszor izgatottabbak vagyunk, hisz versenyzünk, megmérettetünk. A gazdi izgalmát sok kutya átveszi, de eltérően hat rájuk. Ha kutyánknak nagyon nem fűlik ehhez az időtöltéshez a foga, ne erőltessük.

A kutyakiállítás szépségverseny, ahol a legnagyobb szerepe a küllemnek, az első benyomásnak van. Természetesen a bíróknak figyelembe kell (kellene) venni egyéb szempontokat is a kutyák bírálatakor. A tibeti terriert "eltakarja a szőre", ezért az apróbb részleteket áttapogatással, a szőr felhajtásával, a kutya mozgatásával ítéli meg a bíró. A szemek és orr színét, a fogazatot, a csontozatot, a felépítést mind értékelnie kell a bírónak. Hiába az ápolt, szépen felkészített szőr, ha kutyánknak első ránézésre nem észrevehető hibái vannak. A fajta standardje iránymutató a kutya megfelelő fenotipusára vonatkozóan, a standardtől való eltérést különböző mértékben ugyan, de figyelembe kell venni.

Manapság a kutyakiállítások nagy (túl nagy) szerepet kapnak a tenyésztésben. Sokan hajlamosak előnyben részesíteni egy kiállításokon eredményes fedezőkant annak ellenére, hogy a szukához inkább másik, kevésbé eredményes kan felelne meg. Vannak kiállításra kifejezetten alkalmas, de a tenyésztéshez nem megfelelő kutyák, így a kettőt nem lenne szabad összekeverni. Egy tökéletes kutya is örökíthet durva hibákat, melyek rá nem jellemzőek, de génkészletében jelen vannak és az utódoknál felszínre törnek. A kizárólag "sztár" fedezőkanok használata a tenyésztésben azért is kerülendő, mert belterjes állományhoz vezethet. Ha minden tenyésztő csak ugyanazzal a két, igen eredményes kannal fedeztet, nagyon hamar nem marad párválasztási lehetőség, hiszen minden leszármazott rokonságban lesz egymással. Ez egy kevésbé jó tenyészkan esetén még nagyobb probléma, hiszen hibái rögzülnek az állományban.

A jó kiállítási eredmények eléréséhez nem csak szép kutyára van szükségünk. A szépen felkészített kutya félsiker, de kutyánkat be is kell tudnunk mutatni. A bírók figyelmbe vehetik a kutya felvezetését, a kiállító viselkedését (akár megjelenését is) a sorrend meghatározásakor.

Ahogy az élet minden területén, a kiállításokon is jelen van a korrupció, a barátság, az érdek. Születnek egészen meglepő (..és mulatságos avagy elszomorító) eredmények, melyeket el kell fogadnunk. Ha nem tudjuk tolerálni az időnkénti igazságtalanságot, nem biztos, hogy nekünk való a kiállításozás. A rendszeresen kiállítók közül szinte mindenki találkozott már ilyen esettel, de természetesen korrekt, hozzáértésen alapuló bírálatok is léteznek, ezeket kár lenne kihagyni, hiszen sok mindent megtudhatunk kutyánkról, a fajtáról ezek által. Előny, ha mi magunk is tisztában vagyunk kutyánk hibáival és erényeivel, ez a kutya megfelelő bemutatásában és ezáltal pozitív értékelésében is segíthet.