A tibeti terrier a szerencsésebb fajták közé tartozik. Általában hosszú életű (12-15 év), jellemzően egészséges fajta, de természetesen nála is előfordulnak öröklődő betegségek. Sajnos hazánkban is jelen vannak ezek a problémák, de sok más "agyonszaporított", divatos fajtához képest, még nem terjedtek el visszafordíthatatlan mértékben. A tenyésztésbe vont kutyákon elvégzett egészségügyi szűrések nagyon fontosak ahhoz, hogy ez az állapot fenntartható legyen. Akár egyetlen tenyésztésbe vont beteg (vagy hordozó) kutya is óriási károkat okozhat az állománynak, a fajtának és természetesen azoknak a gazdiknak, akiknek szembe kell nézniük egy ilyen betegséggel járó lelki, anyagi megterheléssel. Ezért mind a tenyésztőkön, mind a kiskutyát vásárlókon nagy a felelősség. Győződjünk meg róla, hogy leendő kedvencünk szüleinél elvégezték ezeket a vizsgálatokat és eredményük negatív. Ha a tenyésztő nem tudja/akarja bemutatni az igazolásokat, bármilyen édesek is a kiskutyák (mindig azok!) keressünk egy felelőségteljesebb tenyésztőt. A kicsik nála is édesek, és sokkal inkább lehetünk biztosak abban, hogy az elkövetkezendő 10-15 évben egy egészséges, vidám tibeti terrier szerez nekünk örömteli mindennapokat.

A betegség jellemzőinek megtekintéséhez kattintson a nevére!

Köszönjük Dr. Sebestyén Zsoltnak (ProVet Állatorvosi Szakrendelő: www.provet.hu), hogy a cikket rendelkezésünkre bocsátotta. A cikk forrása: http://www.provet.hu/dysplasia.htm

A dysplasia szó görög eredetű, és hiányos, rendellenes fejlődést jelent. A csípőizületi dysplasia tehát a csípőizületet alkotó csontok valamelyikének, vagy mindkettőnek a normálistól való eltérő alakulását jelenti. A csípőizület egyik alkotója a medencecsont izületi vápája, szaknyelven az acetabulum. Ennek egészséges kutyában félgömb alakú homorulatot kell képeznie, és olyan mély kell legyen, hogy a bele illeszkedő ugyancsak félgömb alakú combcsontfej kétharmadát magába foglalja. A dysplasiás csípőizületben vagy az acetabulum nem félgömb alakú, hanem ellapult, sekély, vagy a combcsontfej körvonala változik meg hasonlóképpen, illetve a fenti eltérések együtt is előfordulhatnak, sőt leggyakrabban együtt jelentkeznek. Az eddigiekből következően nem nevezhetjük tehát dysplasiának a kellő mélységű és alakú acetabulum és megfelelő combcsontfej megléte esetén mutatkozó csípőizületi lazaságot, noha ez a röntgenfelvételen azt eredményezheti, hogy a combcsontfej kétharmada nincs az acetabulumban. Ez az izületi lazaság már nyolc hetes korban vizsgálható. Megléte hozzájárulhat a dysplasia kialakulásához, de a lazaság a kölykök helyes takarmányozásával és mozgatásával javítható.

A csípőizületi dysplasia oka egyetlen tényezőben nem jelölhető meg, a kutatók maguk is vitatkoznak a kérdésen. Kétségtelennek tűnik, hogy van bizonyos genetikai háttér, tehát a betegség öröklődik. E mellett szerepet tulajdonítanak az ízület körüli lágy szövetek (izmok, szalagok, izületi tok) minőségének, a kölyök mozgásának (a sokat ülő, fekvő, túlsúlyos kölyök hajlamosabb a dysplasiára) a helyes táplálásnak is.

A betegséget már csaknem valamennyi fajtán megfigyelték, mégis inkább a nagyobb testű kutyákon gyakoribb. Magyarországon a német juhász és a rottweiler vezetik a gyakorisági listát.

Miből gyaníthatjuk, hogy a kutyánknak csípőizületi problémája van?

Fontos tudnunk, hogy a dysplasia foka és a klinikai tünetek súlyossága fiatal kutyán nincs egymással összefüggésben. A dysplasiás kutya lehet teljesen tünetmentes, de mutathat súlyos sántaságot is, ezért a következő tünetek előfordulása esetleges. A tünetek hat hetes kor után bármikor megjelenhetnek.

A legelső tünet lehet a hátulsó lábakon mutatkozó sántaság, mely kifejezettebbé válik hosszú séta vagy játék után.
Nehézkes felkelés, totyogó, kacsaszerű járás.
Széles, kiálló "forgók", egymást majdnem érintő csánkok.
Gyengén fejlett izomzat a hátulsó testfélen.
Járás közben erősen elmozduló csípőizületek esetleg kattogó hang.

Fenti tünetek észlelésekor forduljunk állatorvoshoz, lehetőleg ortopédiára szakosodott klinikához, ahol az állatot szakszerűen megvizsgálják, (hiszen nem minden hátulsó végtag sántaság dysplasia) szükség esetén röntgenfelvételt készítenek, és gyógyszeres vagy műtéti kezelést javasolnak. Az egyébként rendesen fejlett csípőizületben mutatkozó lazaság az esetek jelentős részében egy időben végzett viszonylag egyszerű műtéttel korrigálható.

A csípőizületi dysplasia gyógyíthatatlan betegség, a gyógyszeres kezelés a tünetek enyhítésére szolgál csupán. A műtétek, melyek célja a beteg izület valamilyen korrekciója, speciális felszereltséget igényelnek, ezért csak szakklinikán végezhetők el, és igen drágák.

Nagyon fontos volna tehát a betegség előfordulásának tenyésztői szelekcióval való csökkentése. Kívánatos lenne tenyésztésbe vétel előtt minden egyed szűrő röntgenvizsgálatát elvégezni, és a dysplasiás állatokat a tenyésztésből kizárni. Mivel Magyarországon ilyen hivatalos előírás még nincsen, a tenyésztők józan belátására van bízva a döntés a kérdésben. Meggyőződésem, hogy az a tenyésztő, aki munkája céljául az adott fajta megőrzését és tökéletesítését tűzi ki saját érdeke miatt is önként végrehajtja ezt a szelekciót, hiszen hosszú távon ez biztosan megtérül, úgy az ilyen (dysplasia mentes) tenyészetből származó kölykök árában, mint a fajta fennmaradásában.

A kutyát vásárlóknak pedig azt tanácsolhatom, hogy az adásvételi szerződésben mindig térjenek ki a később jelentkező veleszületett betegség esetén követendő eljárásra. Ez különösen érvényes arra az esetre, ha a kutyát kifejezetten tenyésztési célra vásárolják. Ezeknek a hibáknak egy része ugyanis tenyésztésből való kizárást jelent, és gyógykezeltetésük, ha egyáltalán lehetséges, igen költséges.

A csipőizületi dysplasia szűrés eredménye a csipő állapotától függően a következő lehet:

A közepes ( D ) vagy súlyos ( E ) csipőizületi dysplasia-ban szenvedő kutyákat ki kell zárni a tenyésztésből! Enyhe fokozat ( C ) esetén a pároztatás kizárólag egészséges (mentes - A) csipőjű kutyával javasolt.